A magányos kiscica

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kiscica. Ez a kis jószágnagyon magányos volt, nem volt neki barátja sem. Mikor mendegélt az úton összetalálkozott a medvével. Azt kérdezte a medve:

- Miért szomorkodsz cicus?

- Azért, mert nincs egy barátom sem.

Azt mondta erre a medve:

- Legyünk barátok, mit szólsz hozzá?

A cica rögtön igen mondott. Telt-múlt az idő, elhatározták, hogy elindulnak barangolni. Mentek, mendegéltek, egyszer csak találtak egy tojást. Megkérdi tőle a medve:

- Leszel-e a barátunk tojáskoma?

- Leszek. - Válaszolta.

Tovább mentek, most már hárman voltak. Amint mennek mendegélnek, odaértek egy farmra. A farmon sok-sok állat élt. Ismét megkérdezte a medve:

- Lesztek a barátaink és jöttök-e velünk barangolni? - Kérdezte a medve.

- Nagyon szívesen mennénk, de él egy bika a farm melletti tónál és ő azt parancsolta nekünk, hogy ha elmerünk mozdulni a farmról, akkor jól megjárjuk. - Mondták az állatok remegve.

- Ezt nem hagyhatjuk annyiban! Én kiállok a nagy bika ellen, bármilyen erős is legyen!

A medve győzedelmeskedett és így folytathatták közös útjukat. Itt a mese vége, aki nem hiszi, járjon utána!

Írta: Takács Nikolett 4.c